Január 14.

Ti tudjátok, mi történt a születésetek napján? Pontosabban az adott hónap adott napján a történelem folyamán? Mivel nagyon untam magam leírhatatlanul kíváncsi voltam, utánanéztem. Találtam is pár érdekesebb eseményt.

1129 – A Templomos Lovagrend pápai elismerést kap. A Lovagrend később fontos szerepet kapott a második és harmadik keresztes hadjáratban: tagjai kővárakat és erődítményeket építettek a Szentföldön, kiképezték az irreguláris hadtestek katonáit és biztosították a keresztény civil lakosság védelmét a szeldzsuk-török támadások idején. A hadjáratok döntő csatái (Hattin, Akkon ostroma) is a Templomosok részvételével zajlottak.

1301 – III. Endre (András) királyunk halálával kihal az Árpád-ház. Az ország ezzel hét évnyi anarchiába (latinosan: interregnumba) süllyed. Az ország de facto urai a “kiskirályok” lesznek.

1501 – Luther Márton megkezdi teológiai tanulmányait Erfurtban. A végeredményt ismerjük: 16 év, és az ifjú szétveri a római katolikus egyházat.

1514 – X. Leó pápa bullájában megtiltja a rabszolgatartást. Érdemes ezt a cselekedetet is végiggondolnunk a korszak nagy vallási reformereinek kijelentései mellett (“Az egyház romlott!” – Luther).

1724 – V. Bourbon Fülöp spanyol király lemond trónjáról. Fülöp amúgy is vicces uralkodóként indult: 1700-ban, megkoronázását követően kitört a spanyol örökösödési háború (1700-1714). A szembenálló felek: az egyesülést sürgető közös spanyol-francia trón, és a Bourbonok európai hegemóniájától megrettenő angol-osztrák-holland szövetség. Végeredmény: a rastatti (1714) és az utrechti béke (1713) garantálta a két trón egyesíthetetlenségét, viszont Fülöpünk a helyén maradhatott (cserébe “szívélyes ajándékként” átadta az angoloknak Gibraltár szigetét). A lemondásról röviden: az uralkodó így biztosította fia részére a trónt, de a csemete idó előtt meghalt (ha jól emlékszem, himlőben), így Fülöp fél év után újra magához ragadta a hatalmat.

1784 – A párizsi béke ratifikálásával véget ér az amerikai függetlenségi háború. Az angolok elismerik a 13 gyarmat teljes jogi és geopolitikai függetlenségét. A szerződés érdekessége, hogy ugyanabban a palotában írják alá, melyben 1871-ben megszületik a francia-porosz háborút záró béke (állítólag I. Vilmos személyesen intézkedett ez ügyben, mivel a franciákat a saját földjükön akarta megalázni) és az 1920-as trianoni diktátum (a helyszín megválasztása innenfogva érthető).

1814 – A kieli szerződés aláírása. A Napóleon-ellenes európai koalíció (mindenki tagja volt, aki számított, kivétel persze Franciaországot) sok hibát elkövetett. Többek között azt, hogy Norvégiát e szerződés értelmében Svédország annektálhatta Dániától. A norvégok azóta is utálják a svédeket.

1858 – III. Napóleon túlél egy gyilkossági kísérletet. Kár.

1943 – Roosevelt és Churchill megkezdi a casablancai konferenciát. Igen, azt, melyen a háború további menetét vitatták meg. A konferenciát tragikus ómenként értékelem, mivel előre jelezte a Szovjetunió előretörését (pl. az szicíliai partraszállásban is részt vehettek stb.), a jaltai kudarcot és a tengelyhatalmak feltételek (!) nélküli kapitulációjának kikényszerítését (!!). De nézzünk inkább egy korabeli híres anekdotát! Állítólag a németeknek sikerült elkapniuk és dekódolniuk az angolok és az amerikaiak titkos “párbeszédét” a konferenciáról (sőt, meg is akarták támadni a tárgyalás helyszínét), de félrefordították a “Casablanca” szót: azt hitték, a Casa Blanca nem más, mint a Fehér Ház (értjük?), nem pedig a marokkói kisváros.

1953 – Tito lesz Jugoszlávia elnöke. A bácsi igazi vérkommunista partizán volt. Egyetlen lényeges történelmi cselekedete: Nehruval (India) és Nasserral (Egyiptom) karöltve megalapította az “El Nem Kötelezettek Mozgalmát“, melybe a Szovjetunió bolsevik diktatúrájával nem (vagy csak kis mértékben) rokonszenvező szocialista/baloldali vezetésű államok léptek be.

1967 – A hippimozgalom és a “Free Love”-kampány kezdete. A történet San Francisco legnagyobb parkjában indul, ahol pár koszos, drogos hippi baloldali, lázadó alkoholista forradalmi értelmiségi elindítja a modern nyugati társadalmakat szétziláló posztliberalizmust – természetesen “happening”-nek álcázva az egészet. Mivel engem az egész beatnemzedék és hippikultúra (beleértve a ‘60-as évek dekadens nyavalygásait is!) devianciája gecire taszít, erről nem is szeretnék többet írni. Akit érdekel, az dögöljön meg járjon utána.

1994 – Mindannyiunk kedvenc Bill Clintona és Borisz Jelcin aláírja a kremlini nyilatkozatot. Az egyezség értelmében a két ország kvótaszerűen korlátozza nukleáris fegyverarzenálját. Valahol itt ért véget a hidegháború. Teszem hozzá, az USA azóta az összes hasonló szerződését megszegte.

2004 – Grúzia visszaállítja a történelmi “ötkeresztes” zászlót állami lobogónak (a régi zászló itt). (Ez csak nekem volt érdekes, szerintem ).

Nézzünk néhány január 14-ei születésnapot (a személyek sorrendje igenis számít ):

Yukio Mishima – A XX. századi modern japán irodalom legkiválóbb alakja, dráma-, regény- és novellaíró. Európai mércével is helytálló szerző, aki a régi szamurájok világát próbálta az új nemzeti kihívásokkal összekapcsolni. Mint ahogy az lenni szokott, tragikus véget ért: 1970-ben szepukkót (rituális hasfelmetszés) követett el. Még lesz róla szó a blogban. Ja, és állítólag meleg volt.

Albert Schweitzer – Az uitolsó polihisztorok egyike, Elzász szülötte, teológus, orvos, filozófus, zenész, misszionárius, afrikai betegek megmentője. 1952-ben béke Nobel-díjat kapott.

Marcus Antonius – A második triumvirátus (Kr. e. 43) tagja, Octavianus (a későbbi Augustus princeps) ellensége, Kleopátra szeretője.

Ludwig Köchel – Botanikát végzett zenetörténész. Először állított össze katalógust Mozart műveiről, melyet mind a mai napig használunk (K-jegyzés és K-számok).

Steven Soderberg – Amerikai filmrendező, a Traffic és az Ocean’s Eleven című alkotások szülőatyja.

Dave Grohl – A Nirvana dobosa volt, amíg Kurt szét nem lőtte a fejét. Most a Foo Fighters-ben ügyeskedik.

Nina Ricci – Egyik ismerősöm kedvenc divattervezője. Sőt, parfümöt is elneveztek róla. Mármint Ricciről. Nem az ismerősömről.

És végül pár halál:

George Berkeley – Ír filozófus, az empirizmus kritikájával jutott el a szubjektív idealizmus és az ún. “mester-argumentum” kidolgozásáig. A szubjektív idealizmus szerint a külső, tapasztalható világ nem más, mint mentális képek sokasága. Ennek megfelelően Berkeley pl. tagadta az anyag bizonyíthatóságának lehetőségét. Nem, a bácsi nem volt őrült, gondolatait továbbvitte, majd átdolgozta Kant, Husserl és Heidegger is. A szubjektív idealizmus pedig sok más XX. századi irányzatban fellelhető (fenomenológia).

Lewis Carroll – Neki köszönhetjük az Alice Csodaországban című lázálmot. Amúgy végzett matematikus, anglikán pap, költő, pedofil, fényképész és feltételezett gyilkos. Kedvenc szórakozása volt többek között, hogy tizenéves lányokat és fiúkat fényképezett meztelenül, majd az érzéseiről naplót írt. Mivel mentálisan nem állt a helyzet magaslatán (elég elolvasni a regényét ), egyesek a korabeli Hasfelmetsző Jack-kel azonosították. A Scotland Yard be is idézte meghallgatásra, de végül ejtették a vádakat. (Megjegyzés: így tessék Alice kalandjait megnézni videón. )

II. László – III. István mellett volt ellenkirályunk (vagyis a magyar egyházfő nem ismerte el uralkodói fennhatóságát). 1163-ban Fehérváron megmérgezték. Róla nem tudok vicces történetet, viszont III. Istvánról igen: állítólag amikor meghalt (szintén nem természetes körülmények között ), egy hétig hagyták rohadni a hulláját a bárók, mire valakinek eszébe jutott eltemettetni őt.

III. Endre (András) – Ezzel 1301-ben kihaz az Árpád-ház férfiága. Ezt azért fontos hozzátenni, mert női ágon még ma is élnek Árpád-házi leszármazottak – Spanyolországban. Legalábbis Salamon Soma szerint.

Jean Auguste Dominique Ingres – Francia akadémista festő a XIX. században. Történelmi témájú képeket, aktokat és portrékat készített. Delacroix nagy ellenfele, mivel elutasította a romantika esztétikáját. Az aktjait szeretem. XD

Humphrey Bogart – Két címet mondok: Máltai sólyom és Casablanca. Aki nem látta ezeket a filmeket, az háborús bűnös.

Kurt Gödel – Ismét egy matematikus, aki filozófiára (is) adta a fejét. A Bécsi Kör tagja, Wittgenstein barátja és vitapartnere, a logikai pozitivisták egyike. Leghíresebb logikai tétele az ún. nemteljességi tétel (vagy Gödel-tétel), mely kimondja az axiomatikus modellek definícióinak határosságát (vagyis nincsenek abszolút módon tökéletes matematikai rendszerek). Szeretem ezt a megállapítást, mert lehet vele villogni a matematikusok előtt.

Edmond Halley – Igen, csillagász volt, és róla nevezték el azt a bizonyos üstököst. Egyébként megsejtette a Föld szférikus természetét is.

Jesús Rafael Soto – Tény, nem egy ismert név, de én szeretem a munkáit. Venezuelai kinetikus művész volt.

A fejtágítás – a mai napra – ezennel véget ért.

~ Szerző: mcamigo on július 28, 2008.